Tegnapelőtt este még fürdés előtt Zéti meglepett: felmászott az ülőgarniturára. Csak úgy egyszerűen. Olyan természetesen, mintha mindig is tudta volna. Én meg csak szájtátva bámultam a mutatványt. Fenn rakosgatta a párnákat, forgolódott, dumálgatott és pakolt. Egyre ügyesebb a kis maszat én meg nem győzök csodálkozni.
Miután ágyba bújt mi még nassoltunk egy kicsit, és nem tettük a dobozt a helyére. Másnap reggel Zéti a fejem mögött - reggelente sokszor keresztben fekszünk az ágyon - lesurrant és csak azt hallottam, hogy a kis tappancsai a parkettán csattognak. Halkan utána lopóztam, kiváncsi voltam, mit csinálna így egymaga. Felfedezte a csokisdobozt. Megnézte és már vette is ki a csoki szivecskéket és tette is a szájába. A többit mutogatta, mintha számolná. Egyet még mentett, mielőtt elvettem volna - és meg is ette. Ételt nemigazán lehet elvenni tőle.
Ma doktor néninél voltunk az egy éves vizsgálaton. Zéti 81 cm és 10,92 kg. Nem sokat hízott a kilenc hónaposhoz méreckedéshez képest. Megkapta az prevenár oltást. Eddig sosem sírt, és most sem mondhatnám, hogy nagyon nagy kiabálást csapott volna. A szúrást megérezte, de csak akkor kezdte el a nemtetszését kifejezni, amikor betollták az anyagot a kicsi combjába. Mire haza értünk én lettem nagyon rosszul. Felfáztam valahol. Anyum szaladt hozzánk én meg az orvoshoz. Nagyon gyorsan végeztem és rohantam is haza. Zéti már amikor elmentem, sírdogált. Aztán mutogatta a fényképemet a falon és azt mondogatta, hogy "mam" és egyre jobban görbült le a szája. Már nem lehet őt olyan könnyen itt hagyni másra. Mivel szinte az egész napot a vécén ülve töltöttem, elmaradt a délutáni séta, helyette egy esti sétára küldtem ki a kicsi manót édesapával. Már fáradt volt, így cipeltette magát.
Amióta éjjel olyan rosszul aludt és a rákövetkező nap is csak 20 percet szunyókált, azóta átálltunk a napi egy alvásra. Legtöbbször a reggeli tápszer után visszaalszik és csak 8-kor ébredünk. Így általában 12 és 1 óra között kezdi meg a délutáni alvást. Szeretem ha 2-2,5 órát pihen, mert akkor különösebb nyügösködés nélkül az egész délutánt végig játsszuk. Ma csak másfél sikerült, de így is egész jól bírta.
Lehet, hogy eljutunk így egy baba-mama klubba. Én nem igazán akartam ilyen helyre menni, - vagy találnom kellene egy német nyelvűt - mert nem buták a kicsik és hamar rájönnek, hogy a mami mindkét nyelven jól beszél. Márpedig én szeretném, ha velem legalább németül csevegne. Nem is olyan egyszerű, mint ahogy én gondoltam, a kétnyelvű nevelés. Főleg azért nem, mert az ilyen dolgok, mint pl. baba-mama klub, általában magyarul folynak. Angol még csak csak lenne, de azért annyira nem akarom én megkavarni őt, arra még van idő. Jó lenne, ha lenne valami más német nyelvű elfoglaltság illetve személy, akitől német szót hallana.
Ma kérdezte a doktornő, hogy milyen arányban mondja a szótagokat a két nyelven. Én úgy saccolom, hogy 50-50%. Ez azonban még úgy is változni fog, gondolom a magyar javára. Azért én igyekszem tartani magam ....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése