Névnap és sok más

Délelőtt édesapával sétált Zéti egy nagyot, én addig takarítottam. Mikor hazaértek Zéti a konyhában a polcon meglátta a szappanbuborék fujót. Csak mutatott a polcra és fújt és fújt és fújt, mire édesapának leesett, hogy a fia a buborékokat akarja kergetni. Futkározott a buborékok után. Most ez az egyik kedvenc. Remélem hamarosan jön a tavasz és akkor mindezt már kinn lehet csinálni, mert ugye ha szétdurrannak a buborékok igencsak nyomot hagynak a padlón. A jó időig azonban még türelmes vagyok, mert annyira tetszik neki.
Délutánra vártuk a vendégeket, mert Zétinek ma van a második névnapja. Ma nem volt akkora felhajtás, mint a szülinapon. Sőt annyi ajándékot sem kapott, mint karácsonykor vagy a szülinapon. Zétinek így csak annyi lehetett furcsa, hogy itt vannak a nagyszülők és húgomék. Tőlünk még igazán ajándékot sem kapott, mert azt találtam ki, hogy egy homokozót veszünk majd. Ennek a megvásárlását támogatták anyagilag anyumék és a dédik is. Húgoméktól sok sok autót és egy pizsamát kapott, aminek nagyon örült, Czeba nagyszülőktől pedig egy melegítőt.
Sajnos Zéti megint megfázott, vagy a nagyitól kapta el. Nagyon szürcsöl és néha néha köhög is. Azt hiszem holnap délután megint meg kell látogatnunk a doktor nénit. Hál Istennek Zétinek láza nincs, így remélem hamarosan kilábalunk a dologból. Napközben nincs nagyobb fennakadás, inkább az esték rosszak, fekve nem kap levegőt. De hát ez ismerjük mi is. Most talán annyi szerencsém van, hogy már elég jól vesz a száján levegőt.
Zéti mindent utánoz, de ezt már írtam egy párszor. Eszméletlen, mindig meglepődöm, ezért írom le ilyen gyakran. Ma a lábamra akarta felhúzni a zokniját. Tudja hova kell azt felvenni. Az üvegből a pohárba akarta önteni a vizet, és meg is tette, csak a kupak rajta volt. Tudja, hogy a pénztárcában pénz van és mondja is, hogy pé(nz). Ha megkérdezem, hogy van e kaki a pelusban integet, hogy nincs. Ha van, azt persze még nem jelzi. Szeret mostanában a lábasban fakanállal kevergetni. Imád villával a kajában turkálni, vagy a kanállal a kávésbögrémben. Eszméletlen, egyre gyakrabban megteszi, ha valamire kérem: felakasztja a zoknikat amikor teregetünk, eljön a fürdőszobába, felveszi a földről a kért tárgyat. Nagyon ügyes és én nagyon büszke vagyok rá.
Újabb szavak, amiket gyakran ismételget: ta(sche), pe(ti), pipi, tak (néha tik), huhu (ez a vonat), csattog a nyelvével mint a lovacska, és ilyenkor a hátamon lovagol, muuuu (ezt a boci mondja), és nem utolsó sorban da(nke).
Sokat olvasunk. Ilyenkor mindig betolat az ölembe, elmesélem mi van az oldalon, vagy épp elénekelem. Hosszasan el tudunk így időzni. Imádom ezeket az együttléteket.Nagyon imádom a kis mogyorót. Minden nap egy csoda és minden nap rácsodálkozom a világra. Bárcsak mindig ilyen gyermeki szemmel tudnánk nézni a világot és bárcsak mindig ilyen gyermeki tisztasággal tudnánk örülni egyszerű és apró dolgoknak.