Az első karácsony

Nagyon jól éreztem magam ezen a karácsonyon. Tényleg úgy van, ahogy édesapám mondta: gyerek nélkül nem sokat ér a karácsony. A legnagyobb ajándék az volt nekünk, hogy Zéti velünk van, ettől már csak az okozott nagyobb örömet, ahogyan a kis csomagjainak örülni tudott.

Mi már 23-án feldíszítettük a fát, mert 24-ei program igencsak sűrű. Úgy szerettük volna, hogy Zéti már a kész fát lássa meg, de mi tervezünk és Zéti eldönti hogyan lesz. Így aztán Zéti velünk díszítette a fát. Csak csodálkozott amikor édesapa behozta a még becsomagolt fát, és nagy szemeket meresztett amikor a fenyő ágai szétterültek és betöltötték a szobát. Még szerencse, hogy feltalálták a műanyag gömböket, mert egy sem maradt volna épen. Zéti nagyon élvezte a gömbök közötti túrkálást. A végén felkerült a csúcs is a fa tetejére és bekapcsoltuk az égősort. Meggyújtottunk egy csillagszórót és Zéti mutatóujját felemelve huuuu és hüüüüü-zött.

24-én édesanyám szülinapját ünnepeltük délelőtt, megebédeltünk és igyekeztünk volna haza, hogy elérjünk a templomba ill. hogy az ünnepi vacsorát elkészítsük. De az ebédet a megajándékozás követte, ami igencsak elhúzódott, így nem főztünk és sajnos templomba sem mentünk.

A gyerekek ösztönösen tudják, hogy az ajándékot ki kell bontani??? A megajándékozást Zéti nagyon élvezte. Segített mindenkinek kinyitni a csomagokat. A saját kisautói és sütifaló kincsesbödöne addig volt csak érdekes, amíg keresztanya ki nem bontotta az ő ajándékát. Így lett az est legjobb szórakozása keresztanya lábasait és fedőit rakosgatni.

25-én nálunk volt nagy vendégsereg. Ebéddel vártunk nagyiékat, dédit és édesapa keresztszüleit. Az ebédlőasztalnál 12 foglaltunk helyet és fogyasztottuk el a finomra sikeredett ételeket. (Nem voltam én hős, a saját készítésű ételek mellé kiadtam mindenkinek, hogy mit készítsen az ünnepi asztalra.) Zéti ezen a napon nem sokat aludt, az ebéd után megpróbáltam elaltatni, de csak egy bő félórára szunyókált el. Érdekes viszont, hogy egész jól bírta az ébrenlétet. A röpke pihenés után jött az ajándékosztás. A szépen becsomagolt dobozokból előkerült egy motor, egy kisvasút, építőkocka (olyan duplo féleség), tekepálya és egy nagy játszóház. Az én drága fiam nem hiszem, hogy értette mi történik körülötte, miért kapott ennyi játékot ... Csak ámult és bámult tágra nyílt szemekkel.
Zéti ma nagyon élvezte az összezsugorodott nappalink szőnyegén és az új játszóház belsejében a vadiúj játékok társaságát. Reménykedtem, hogy ebben a jó kis kuckóban majd el tudom rejteni ezt a rengeteg játékot. Tévedtem. Vagy a játékok tárolójává vagy Zéti játszóházává lesz a kuckó.
Majd ha leszedjük a fát akkor több hely lesz, így az utóbbi mellett döntöttem. Majd egyszer kész lesz a mi otthonunk is, addig elbírja a nappalin ezt a sok szerzeményt.