Bratapfel

-t azaz héjában sült almát sütöttünk tegnap késő délután. A héten először korán értem haza, egy kis bevásárlás után, és már előre örültem az együtt eltölthető délutánnak. Zéti érkezésem előtt érbredt 20 perccel, sajnos nem túl jó passzban. Már Papának nyüszített az angyalkák hozta csomagért, holott délelőtt már kapott egyet. Nem akarta értenni, hogy minden napra csak egy ajándékot hoztak, ha megnézzük a többit, akkor az angyalkák elviszik a többit. (Ez szokott működni, te tegnap nem volt ennyi érv elég.) Mivel vettem neki a vonathoz kanyarokat, ezért ezt újra becsempésztük a csomagba és azt is kiszedhette belőle.

Vettem narancsot és szegfűszeget, azt gondoltam majd tetszik neki a narancs kidíszítése. A második szegfűszeg megszúrta az ujját, ideges lett és majdnem mindent letúrt az asztalról és kiverte a hisztit. A tányért már nem, de a fényképezőt sikerült megmentenem. Nagyon bosszús és szomorú lettem. Kapott egyet a fenekére, sírt és megharagudott rám. Nekem pedig elment a kedvem. Zéti látta rajtam, vagy csak megérezte, hogy milyen szomorú vagyok, és utána egész este udvarolt, hízelgett.
Vacsi után héjában sült almát készítettünk. Zéti segített egy darabig, de amikor nem úgy mentek a dolgok ahogy szerette volna, "elhagyott" és Papával vasutazott. Két receptet is kipróbáltam, semmi extra, de mindkettő gyors és finom. Az egyik szerint félbe kell vágni az almákat, fahéjban megforgatott kockacukrot kell a közepébe tenni, és ha a cukor elolvadt akkor jó az alma. A másiknak a tetejét kell levágni, a közepéből a magházat kiszedni, kis vajat és jó sok mézet belecsurgatni, majd megsütni. Mindkét alma egyszerre lett kész, nekem a mézes jobban ízlett, de legközelebb fahéjat is csempészek bele. Az alma méz fahéj illata terjengett a levegőben. Isteni illatok, most is összefut a nyál a számban. Zéti persze meg sem kóstolta, pedig nagyon finom volt. Majd legközelebb ...
Imádom az adventi időszakot: illatokat amelyek betöltik a teret, fények, amelyek bevilágítják a szobát, a bensőséges halk zenét ...!