2010. február 18., csütörtök

"Baleset"

Édesapa éjjel fél háromkor ébreszt! Nagy felháborodottan közli, hogy Zéti csupa pisi! Én félálomban kérdezem, hogy kifolyt a pelusból. Erre érkezik a választ, hogy elfelejtettem a fiamra pelenkát adni. Zakatoltak az előző esti emlékek a fejemben, mire bevillant, de hisz nem is én fektettem le Zétit. Édesapa ringatta el, elvileg éreznie kellett, hogy a feneke milyen kicsi .... Így aztán megtörtént a baleset: Zéti tetőtől talpig pisis volt, a hálóingem úgyszintén, illetve az én ágyrészem, teljesen átázva, a lepedő, a pléd és a heverő, mind pisis. Félálomban átöltöztettem Zétit, nem vette túl jó néven, az ágyneműt is áthúztuk, átöltöztem és lefeküdtünk aludni.
Reggel együtt ébredtünk fél nyolc körül. Zéti teljesen meg volt lepődve, hogyan lett egy éjszaka alatt a csíkos ágyneműből pöttyös barna. Egyfolytában azt kérdezgette, "mami mami ez mi"?
Nem is gondoltam volna, ha ez nem velünk történik meg, hogy ilyen hamar hozzá lehet szokni a szobatisztasághoz!!!

Nincsenek megjegyzések:

Zéti csudajó mondatai

"Anyukád, gyere a fiadért, mert fáradt!"
"Ne told ide azt a széket! - Pedig ide hozom!"
"Nem kapsz el, Papa nem kapsz el!"
"Az valami!!" (Mi ez? helyett)
"A kutya fáját!"
"Miért nem alszol még?"
"Papa vegyél fel, fáj a derekam, már sokat sétáltam (kb 20 métert)!"
"Aki nem bújt, aki nem megy ki" (19.07.2010)
Mami, csináljál ide hidat! (azaz ölelj meg! 24.07.2010)
Bimbócskám, jöjjél csak ide! (14.08.2010)
Van egy ötletem, együnk csokoládét (15.08.2010)
Zselyke a pelusos (bölcsi)ba fog járni! (13.08.2010)