23-án délután Zéti egy nagyot aludt, és még ébredése előtt pont sikerült becsempészni a nappaliba a kb. 2 méteres formás fát. Zéti nagyon meg volt lepődve és a mosoly ült ki arcára amikor észre vette. A gondosan eltett díszek is előkerültek a dobozból. Zéti nagyon élvezte a gömbök sokaságát, a sok csillogó csecsebecsét. A legjobb mégiscsak az volt, hogy ő is megfoghatta, kezébe vehette, forgathatta és mikor megbarátkozott a fenyővel fel is akaszthatta. Először Opával ketten a felső ágakra lógatták a gömböket, de érdekes volt ez a földről is, így Zéti lent akasztgatta őket. Zéti az ágakra egymás mellé három - négy darabot is képes volt fellógatni és meg is volt sértődve, ha siettél segítségére és megkérted hova is tegye az általa kiválasztott díszeket. Így aztán hagytuk, hogy menjen a saját elképzelései után. A fára utoljára felkerülő gyöngyfüzér is nagyon izgatta a fantáziáját, mire széttekerte, összegubancolta és Nyuszakeke kibogozta addigra felmerült benne a kérdés, hogy hova is való ez tulajdonképp, hisz mégsem a nyakamba fog kerülni. Hallgattuk a karácsonyi zenéket, égtek az égők és az a csodás fenyőillat lengedezte be a szobát. A karácsonyi csoda beköltözött a kis házunkba és reméljük sokáig itt is marad.
24-én nálunk nagy nap van. A karácsonyi mellé még a szülinapi hangulat is megérkezik. Édesanyámnak van születésnapja szentestén. Reggel elmentünk virágért és Zéti nagyon ügyesen hangosan boldog szülinapot kívánva át is nyújtotta azt. Az estét én sohasem tudom kivárni ezért anyum mindig már délelőtt megkapja az ajándékát. Idén egy a saját süteményes receptjeit összefoglaló "Anya édeskönyvé"-t kapta tőlünk. Azt hiszem nagyon örült neki (bár kiderült, hogy már most kiegészítésre szorul).
Zétivel szundizni indultunk, de előtte mindenképp meg akarta nézni a karácsonyfát. Berohant a nappaliba és mit látott, rengeteg becsomagolt dobozt a fa alatt heverni. (Édesanyám elkövette azt a hibát, hogy a fa alá tette az ajándékokat, még elalvás előtt). A Jézuska ismét nálunk járt. Odarohant a fához, körbejárta, és a legnagyobb doboz tetejéről mindent lepakolt, azt kihúzta és már le is szaggatta róla a papírt. Imádni való volt, ragyogott a szeme az izgalomtól. Mikor meglátta, csak mondogatta bicikli, bicikli. Az összerakást kivárni azonban már nehezére esett, ő inkább csomagolt volna. Kipróbálta a Laufrad-ot, de még furcsa neki és lehet, hogy egy kicsit nagy is, még nem a kedvence. Tologatni azonban nagyon szuper. Így volt ez a többi járgánnyal is, majd ha már eleget tologatta és biztonságosnak érzi, felül rá. Még van ideje ...A többi ajándékot már csak alvás után bontogathatta. Imádkoztunk is, hogy időben felkeljen, hogy el tudjunk menni a templomba. Templom után nyugisabb lett volna a bontogatás, de még viszonylag korán ébredt Zéti így kinyitogatta a dobozokat. A betonmischer, mint ahogy gondoltuk is, mindent vitt. Két napja semmi más játék nem érdekes, csak a betonmixer.
Zéti a templomban tündérien viselkedett. A gyerekek műsora után azonban ki kellett mennünk egy kicsit, mert már nem bírt ülni. Kinn a templom előtt a lábnyomunkat nyomtuk a megmaradt hóba és az utolsó énekre visszamentünk. A templom után megterítettük az asztalt és együtt vacsorázott a család. Elröppent az év legszebb estéje.
25-én itthon voltunk. Vendégek érkeztek Kekéékhez, a keresztgyerekek. Zéti egész délután úgy játszott, hogy szinte észre sem vettük, hogy itt van. Ricsi kapott egy autópályát, amivel Zéti egész délután játszott. De amikor indultak haza felé és összepakolták, akkor Zétinél eltörött a mécses. Egyfolytában kiabált, hogy hova viszik, az a Kekéé, ne szedjék szét .... stb. Nagyon fáradt is volt, mert délután egyáltalán nem aludt. Mikor elmentek, történt még egy kis baleset is. Beleállt a betonkeverő dobozába, és hanyatt vágódott. Mire megvigasztaltam és a csillagszórózással elvontam a figyelmét, érte őt a második baleset. A csillagszóró a kezében eldőlt és megégette őt. Nehezen megvigasztaltam, és rá pár percre el is aludt.
26-án délre az Ági Omáékhoz mentünk. Szerencsére Zéti elaludt a kocsiban és 2-ig szundizott. Nagyon örültem neki, mert elfáradt az előző napokon. Egész jól evett ébredés után és nagyon élvezte a lányok társaságát. És a várva várt Jézuska ismét megérkezett. Hozott szánkót, mesekönyvet, gyurmát, órát és sok sok édességet. Hazafelé a kocsiban beájult a kismanó és reggel 6-ig aludt. Szerencsére az Oma átvette őt, hisz nem látta az unokáját egész nap, így ma hajnalban be is pótolta.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése