Advent

időszakát továbbra is imádom. Ilyenkor igazán béke költözik a házba. Advent első vasárnapja előtt pénteken Zétivel elkezdtük kidísziteni a házat, hogy meglepjük Omát amikor haza ér. Feltekertük a girlandot a korlátra, felakasztottuk rá a díszeket, sógyurmát, gömböket és angyalkákat. A kis piros angyalkák Zéti kedvencei lettek. Mindig ha arra jár, megsimogatta őket,nózizott velük (kis orrát az angyalka képzeletbeli orrához dörgölte), egyszerűen ennivaló volt. A kívánt hatást elértük, Oma nagyon örült.
Szombaton (kicsit csaltunk az időpontot tekintve) elkezdődött nálunk a Weihnachtsbäckerei. Egész nap sütöttünk. Zéti szorgalmasan dolgozott, járt a kicsi keze, kicsi szája, öröm volt nézni örömét. Elég sokáig lekötötte őt a tészták kiszúrása, tepsibe tétele, lisztezése kinyújtása. Olyan volt mint egy kis angyal.
Vasárnap édesapával kettesben elmentek az Ági Omához, én pedig kezelésbe vettem a ház többi részét is. Így helyükre kerültek a girlandon lógó csizmák, az ablakdíszek. Zéti most már nagyon tudja, hogy az adventi kalendáriumot minden reggel ki "kell" nyitni. Tegnap fél ötkor, mikor kinyitotta a szemét kérte is a zsákját. Csak nehezen lehetett meggyőzni, hogy várjuk meg amíg világos lesz.
Most hétvégén szombaton Zétivel és Uromával elmentünk az Adventi vásárba a Gödöllői Kastélyba. Az ajtóban mindjárt a Mikulás fogadott, akitől szaloncukrot, mandarint kaptunk. Zéti kérésemre a Mikulásnak adta a cumit, aki nagyon buzgón be is dobta a zsákjába (miután visszakértük, szinte pánikba esett, és eltartott egy darabig amíg a dédinek sikerült kihorgásznia), szerencsétlenségemre nem vittünk másikat, Zéti pedig annyira kétségbe volt esve, hogy vissza kellett kérjük. Megnéztük az állatokat (szamár, bari), játszottunk a labdákkal, és majdnem végig a bábelőadást a négy évszakról. Jól éreztük magunkat.
A mostani közös sütés kimaradt, Keke sütötte meg a mézeskalácsokat. Majd a mostanin.
(A költözködés elmarad decemberben. A színezés, a fütés kész, majd januárban folyt köv.)
Zétény minden nap meglep. Rengeteg dolgot mond, összefüggően, egész nap beszél. Fantáziadús kicsi fejéből sokszor kipattan valami, ami aztán nevetésre késztet. Tegnap este megmostam a kezét, és egyszer csak megszólalt: "en csak dolgozom, meg mosogatok" - pont ugyanúgy ahogy azt az Oma szokta. Esténkét elmeséljük Jesu születését, a betlehemi istállót, Máriát, és Josefet. Sokat énekelünk. A Lasst uns froh und munter sein dal refrénjét végig tudja.
Sosem írom le időben a beszólásait, pedig olyan sokszor olyat jót mond ... Fogok már egy papírt fogni és összeszedem őket.
Betegek lettünk Zétivel a hétvégén. Mindketten jól megfáztunk. Igazából a Kekenyuszától én elkaptam, Zéti meg tőlem. Igyekszünk kilábalni belőle.
Remélem az ünnepek alatt lesz időm többször bejelentkezni!