2011. július 31., vasárnap

München - Első nap

Az első nap nagy része utazással telt. Igyekeztünk korán elindulni, hogy minél kevesebbet utazzunk napközben. Későn feküdtünk, és korán, nagyon korán keltünk. 3kor csörgött Papa órája, bepakoltunk a kocsiba és 4kor elindultunk. Sikerült Zétit álmában a kocsiba becsempészni, de Budapest után felébredt. Még szerencse, hogy megint nálunk volt kölcsönkért dvd lejátszó, mert így Zéti elég jól lekötötte magát. Oly annyira, hogy én be beszunyókáltam. Gyakrabban álltunk meg, de csak pár perc pihenőre. Így igazán jó időt futottunk, már fél egyre ideértünk. München előtt egy kicsit akadozott a forgalom és lassabban haladtunk, de amúgy ideális volt az út. Zéti csak röviddel München előtt szenderült álomba. Ez elég volt arra, hogy ne legyen fáradt délután.
A parkolóban Félix fogadott minket. Felhoztuk a cuccainkat és a gyerekek szinte azonnal elkezdtek játszani. Az "üres" nappali percek alatt megtelt játékokkal. Mi megebédeltünk, beszélgettünk. A nappaliban egyre több játék hevert a földön. Zéti nagyon élvezte, mintha játékországba csöppent volna. A kedvence egy kombinó villamos és egy lego krokodil volt. Egész délután a villamost tologatta vagy a krokodil fogait csattogtatta.
Félix nagyon örült a lego autónak, alig győzte kivárni, hogy összerakhassa. Viola épp a délutáni alvásból ébredt, kicsit meg volt szeppenve, amikor meglátott minket, de hamar megbarátkozott velünk. Papa nagyon bejön neki. Egyfolytában kiabál, hogy Janosch és csak dumál neki. Egész jól érthető, amit mond. Most kezdi az egyszerű mondatokat összerakni. Viola teljesen el volt ájulva a hátizsáktól, illegett billegett benne. Amikor azonban meglátta a babát, csak nevetett. Nagyon édes kis mazsola.
A délutáni kávé, tea és süti után lementünk az udvarra, a játszótérre. Zéti egy markolóval rakodott. Egy két nagyon homokkupacot csinált a homokozóban. Szinte le sem szállt róla. Mikor Félix biciklizett, azért Zéti is ment pár kört a Laufrad-ján. De a markolóhoz visszahúzta a szíve. Nagyon ügyesen kezelte a "gépezetett" és eszméletlen hamar rájött a technikájára. Teljesen meg voltam lepődve.
A szappanbuborék fújás nagyon tetszett a két kicsinek. Viola, egyre csak kérte Janosch-t, hogy még fújjon buborékot és ők kergették őket. Violának nagyon tetszik Papa, rengeteget mondja a nevét és folyamatosan incselkedik vele.
Amikor Zéti megunta a játszóteret, kérte hogy jöjjünk be. Mivel a többiek még kinn maradtak, így birtokába vette az egész játéktengert. Rövid játék után vacsiztunk és ágyba mentünk. Egyszer azért mondta, hogy menjünk haza aludni, de szerencsére nem volt semmi gond az elalvásnál.

Nincsenek megjegyzések:

Zéti csudajó mondatai

"Anyukád, gyere a fiadért, mert fáradt!"
"Ne told ide azt a széket! - Pedig ide hozom!"
"Nem kapsz el, Papa nem kapsz el!"
"Az valami!!" (Mi ez? helyett)
"A kutya fáját!"
"Miért nem alszol még?"
"Papa vegyél fel, fáj a derekam, már sokat sétáltam (kb 20 métert)!"
"Aki nem bújt, aki nem megy ki" (19.07.2010)
Mami, csináljál ide hidat! (azaz ölelj meg! 24.07.2010)
Bimbócskám, jöjjél csak ide! (14.08.2010)
Van egy ötletem, együnk csokoládét (15.08.2010)
Zselyke a pelusos (bölcsi)ba fog járni! (13.08.2010)