2 hét pihenő

alatt többet dolgoztam, mint amikor nem vagyok itthon. A tanfolyami utómunkák leszívták minden erőmet és a felét sem végeztem el azoknak a dolgoknak, amiket szerettem volna.
Leginkább Zétivel akartam tölteni minden időm. Nagy lelkiismeret furdalás közepette mégis mindig meg kellett kérnem valakit, hogy figyeljen rá, mert nekem most dolgom van.
Ráadás az idő sem kedvezett az otthon töltött napoknak. Egyfolytában szakadt az eső és ma van az első nap, hogy süt a nap és meleg van. Ezért igen csak beszorultunk a négy fal közé. Igyekeztünk délelőtt és délután is a sétákat beiktatni. Több kevesebb sikerrel ment is. Az ilyen sétában azonban nincs köszönet ;-), Zéti egyfolytában a legnagyobb pocsolyákat szemelte ki magának, hol csak simán csizmástul, hol a traktoron ülve száguldott a vízbe. Rettenetesen élvezte, így én egy idő után feladtam a küzdelmet. Ezeknek a sétáknak mindig rohanás lett a vége, igyekeztünk haza átöltözni, cipőt váltani és indultunk újra a szabadba. A mosógép már nem nagyon győzi a sok munkát. (Milyen jó, hogy van egyáltalán, ha kézzel kellene ezt a mennyiségű ruhát kimosni, tuti nem menne pocsolyába a fiam, és egy hétig járnánk egy ruhába ;-)!) A fényképezőt sajnálatos módon mindig itthon hagytam, pedig készültek volna vidám képek a héten.
A két hetes szünetem azonban egyvalamire nagyon jó volt. Rengeteget énekeltünk, mondókáztunk Zétivel. Sokkal bátrabban énekeli a dalokat, sokszor maga kezdi el őket és akkor végig énekeljük az egész palettát. Most kifejezetten azokat a dalokat kedveli, amelyekhez mutogatni is kell (Wer will fleißige Handwerker seh'n ..., Brüderchen, komm tanz mit mir ... ). Imádom, ahogy kalimpál, és próbálja utánozni a mozdulatokat. Meglepően ügyes azonban. Hamar ellesi a mozdulatsort és utána maga csinálja, ha eszébe jut.
Sokszor megkérem őt, hogy ismételjen el rövid mondatokat, hogy egyáltalán szokja, hogy más hangsorból álló szavak is léteznek. Ügyesen vissza mond rövid mondatokat, de csak ha kérem. Remélem a következő lépcső lesz az, hogy néha magáról elfeledkezve is németül mondja ezeket az egyszerű mondatokat. Többet kellene vele lenni, hogy még ügyesebb legyen.
A cél azonban csak annyi, hogy legyen érzéke egy másik nyelvhez. Nem fogok kardomba dőlni, ha nem fog nekem folyékonyan beszélni (bár nem lenne rossz), hisz már így is jóval többet tud mint a vele egykorú egynyelvű társai.
Nagyon várom a pünkösdöt, remélem ott kipihenhetjük magunkat...

Pancsi az Aquaworldben

Úgy terveztük, hogy korán indulunk, mert számítottunk a tömeggel. Most Zéti kivételesen sokáig aludt, így mégsem sikerült olyan korán mennünk. Zéti nagyon várta már a strandolást. Reggel pikkpakk összeszedte magát, nem kellett könyörögni, hogy öltözzünk, hogy reggelizzünk és induljunk. Kekeéknek csak úgy kiabált, hogy megyünk strandolni.
A kocsiút gyorsan eltelt, már csak Fót után kezdett türelmetlenkedni. Imádtam, ahogy várakozott, a türelmetlenségét, a kíváncsiságát Elcsodálkoztam, hogy a tömeget nem láttam (még) sehol. Találtunk két ágyat még a gyerekmedence mellett, oda letelepedtünk. Zéti annyira izgatott volt, hogy alig bírta kivárni, hogy Papa felfújja az autós úszógumiját. 10 órától aztán szinte csak a vízben voltunk. Zétit a kismedencéből nem lehetett kivadászni, maximum csak akkor, ha azt mondtuk neki, hogy a másik medencébe szeretnénk átmenni. A gyerek medencében is van két csúszda, egy egyenes, egy kacskaringós gyors, és egy meredek lassú. Zéti először az egyenesen jött le. A vízben, a csúszda végén elkaptam őt. Ment egymás után vagy három kört. Én nem bántam, hogy többet nem akart, mert nagyon izgultam, hogy balesetmentesen ússzuk meg a napot. Zéti viszont annyira felbátorodott, hogy ki akarta próbálni a kacskaringós gyorsat is. Papa nem szívbajos, simán beletette a fiát, én meg igyekeztem a lehető legjobban elkapni őt a végén. Ebben a csúszdában azonban nem tudta magát olyan jól tartani, így forgott benne, azt hittem megáll a szívem, mikor megláttam, hogy fejjel lefelé érkezik. Nem olyan bátor az én fiam. De csak "reszketett" nem sírt, azt mondogatta, mami, mami. Amikor megnyugodott, akkor még egyszer felmerészkedett rá. Valahogy a második csúszásánál jobban meglepődött, megijedt, többet már nem szeretett volna csúszni rajta. A harmadik magasabb csúszdán is lecsúszott kétszer, de másodszorra, mert álltak mögötte, kapkodott és kicsit lehorzsolta a kezét. Így délután már csak az egyenes széles csúszdán jött le ülve. Sajnálom, hogy képet nem tudtam készíteni...
Kipróbáltuk a hullám medencét, de amikor jöttek a nagy hullámok apja nyakába kapaszkodott és félt. Viszont hamar megbarátkozott a jelenséggel, mert a második hullám 10 percben, már nagyon tetszett neki. A jakuzzi viszont az első pillanatban bejött neki. Talán a víz volt egy kicsit melegebb, mint neki kellemes lett volna. A következő medence sodrója is elnyerte Zéti tetszését. Nagyon édes volt ahogy ült az autós gumiban, tekerte a kormány és brümmögött hozzá. Az egész medence hallotta, hogy egy autó közeledik. :-)
Ebédelni szerettünk volna olyan két óra körül, de Zétit nagyon nehezen lehetett kivenni a vízből. Türelmetlenül ült a székben és csak azt mondogatta, hogy oda megyünk és a kis mutató ujjával mutatta az irányt. Nem evett sokat, mert egyszerűen nem akart lemaradni semmiről. A jégkrém azonban jobban felkeltette az érdeklődését és azt elnyalogatta.
Délután negyed ötre már olyan fáradt volt, hogy alig látott ki a kis szemein, de haza még nem akart jönni. Én elindultam és ő Papával érkezett utánam később. Féltem, hogy nagy hiszti lesz, de hál istennek nem volt már ereje hozzá, vagy csak okos nagyfiú már!
Ezen a jó napon felbuzdulva le is foglaltuk pünkösdre Hajdúszoboszlóra a szállást! Juhhéé négy igazi, valóságos pihenés!

Húsvéti nyuszitojás

Sokat készültem a húsvétra, nem csak díszeket barkácsoltam, hanem virágos tojástartókat is. Csokitojásokat tettem a tetejére és ezeket dugtam el a kert tujafái alatt, a kövek között, a sziklakertben és a kert minden zegzugában. Zéti a házikónál volt, én korábban megszöktem, hogy kitegyem a tojásokat. Amikor haza ért, elmeséltem neki, hogy járt nálunk a húsvéti nyuszi és elrejtette a tojásokat a kertben. Az elsőt viszonylag jól látható helyre tettem, hogy értse mit szeretnék. Nagy mosollyal az arcán elindult lefelé a lépcsőn és nagy sietséggel és örömmel kereste a kis ajándékait. Nagyon ügyes volt és csak kis segítségre volt szükségre. A Nest -et jól eldugtam, hogy az legyen az utoló, amit megtalál. A kereséséhez már szüksége volt irányításra. Nagyon élvezte ezt a kis kincskeresést. Megérte a munkát az előkészület!
Persze most azt még nem tudom, hogy hova fogom eldugni, ezt a sok édességet, mert Zéti képes lenne az egészet megenni. Harcolni kell vele, hogy az legyen, amit én szeretnék.
Holnap édesapával indulnak locsolkodni, mert szeretnénk hétfőn pancsolni menni.

Folyamatos időhiány

-ban szenvedek. Rengeteget dolgoztam az elmúlt három hétben. Minden tanfolyam a végére járt és nagyon sok munka volt a zárással. Ma leadtam végre - gondoltam én- minden papírom, és a következő két hétben csak Zétié és az új hobbimé leszek, és persze egy kicsit a házé is. De már most látom előre, hogy ebből nem sok minden fog megvalósulni. Valami jó időmanagement-et kell kidolgoznom, hogy pihenjek is és dolgozzam is.
Ma délelőtt Zétivel telt. Sokáig hancúroztunk az ágyban, lassan indult be a nap. Papával mocizott az én kis manóm. A házikónál találkoztunk, ahol homokoztunk, virágot locsoltunk, takarítottunk egy kicsit és azt vettük észre, hogy el is telt a délelőtt. Délben ágyba bújtunk és délutánt Zéti már Omával és Papával töltötte. Megint fodrásznál járt a kis nyuszi, hogy locsolkodásra szép legyen. Közben hazafelé benéztek Bencéhez, akinek mászókája, csúszdája és homokozója is van.
Zéti rengeteget beszél, igazából akkor van csendben, ha alszik. Most már németül is elénekli egyedül az egész dal repertoárunkat. Már nem csak énekelek és abbahagyom, hogy folytassa, hanem egyszerűen elénekli a dalt, amit elkezdek. Igyekszem mostanában, megkérni őt, hogy mondja ezt vagy azt németül. Például: wo ist der Papa? Ich möchte ..., ilyen egyszerű mondatokat aztán meg is ismétel. Mostanában ha elfeledkezik magáról, szokta mondani komm, mami, komm bitte. Ilyenkor persze majdnem elolvadok a büszkeségtől, hogy milyen kis okos nyuszim is van nekem.
Zéti mostanában nem szereti, ha megmossuk az arcát, ha hajat mosunk neki, mert belemegy a fülébe illetve a szemébe megy víz, tud nagy hangzavar kerekedni a házban, ha hajat mosunk.
Szeretnénk, ha a nyuszi elvinné a cumit, és csak egyet hagyna itt éjszakára. Nem tudom, hogy tudjuk majd ezt megvalósítani, mert Zéti nagyon ragaszkodik hozzá. Éjszaka ha nincs a szájában akkor tuti hogy a kezében szorongatja. Ha félálomban van, akkor biztos, hogy vissza is dugja a szájába .... Mi lesz az én kis manómmal szeptemberben, ha oviba megy? Oda nem lehet a délutáni alváshoz cumit vinni.
Zalántól kapott a kis mogyoró egy Bosch elektromos játék csavarhúzót. Az első éjszaka azzal aludt az én kis fiam, második nap sem engedte még ki a kezéből és most egy hét távlatában is még mindig nagyon imád vele játszani. Nagyon jó választás volt! Köszönjük szépen!
Valamelyik este, hánykódott Zéti az ágyban, amikor Papa már nem bírta tovább és megkérdezte: Zéti elringassalak? erre érkezett aztán a válasz: "hááát nem bánom!" azt hittem menten eldobom az agyam. Az én kis huligánom!
Az abszolút kedvenc Zétinél a Tom és Jerry. Minden reggel és minden este Tom és Jerry megy nálunk dvd-ről (Egy másik feladott elv, nem lesz tévé nézés, már hogy ne lenne!). Nyuszakeke szerzett 12 lemeznyi anyagot, amit most felváltva néz az én kis manóm. Nekem személy szerint már a könyökömön jön ki! Zétény viszont oda vissza nézi, nagy nagy lelkesedéssel. Lassan a humort is kezdi érteni. Sokszor el- elneveti magát! Azért én igyekszem a tévézést keretek között tartani. Napközben játék van!
(Ma vettük észre, hogy be akartak törni hozzánk. Körbe feszegették az ajtónkat. Eszméletlen, hogy az embernek már az otthonában is félnie kell. Én visszatérnék szívem szerint a régi középkori törvényekhez, loptál, levágom a karod, vagy az amerikaihoz (pedig őket én nem szeretem), aki hívás nélkül betér, puskával fogadnám. Ön- és magán vagyonvédelem, eggyel kevesebb szemét az utcán! Nagyon felbosszant, hogy emberek, családok görcsölnek, hogy jussanak valahova, míg a másik, jön és elvesz! Na de szerencsére, nem sikerült bejönniük!)
De hogy nem ilyen komor gondolatokkal zárjak, húsvétkor indulunk valahová pancsizni. Zéti egyfolytában emlegeti a Hajdúszoboszlót. Pünkösdkor oda szeretnénk menni 4 napra, most pedig hétfőn az Aquaworld-be. Gondolom rengetegen lesznek, de nem érdekel. Kicsit pancsizunk, szaunázok és jól érezzük magunkat. Ránk fér a pihenés. (Papa a házban dolgozott sokat, nagyon jól is haladtak Opával. Gipszkartonozás kész lett, az ajtókat is sikerült beállítani, a villany teljesen kész van, és elkezdődött a glettelés is. Remélhetőleg jövő hónapban megy a burkolás és a kandalló! Aztán már csak egy ugrás a költözésig!)
Szép időt kívánunk magunknak húsvétra, hogy el tudjam dugni a tojásokat a kertben. Gyönyörű virágdíszeket csináltam nekik. Majd legközelebb jönnek a fényképek is!