Elmúlt hetek

Minden utolsó bejegyzés után megfogadom, hogy gyakrabban írok. Valahogy mégsem jön össze. Van, hogy elkezdem gondolataim papírra vetni, de nem jutok a végére és van, hogy olyan fáradt vagyok, hogy nem jutok az íráshoz, pedig cikáznak a fejemben a gondolatok és gyakran mondom, hogy ezt le fogom írni. Annyi szép pillanat röppen el és nem fogunk rá pár év múlva emlékezni, annyi értékes mozzanata van a napnak, amit még aznap le kellene legalább stichwortokban írni, hogy egy csokorba gyűjtve leírhassam.
Zéti talán megszokta már, hogy csak este lát. Már nem verekedve fogad, hanem puszival, játszik velem és kihasználja az esti pár órás együttlétet. Nagyon sok mindenről lemaradok. Fáj, hogy nem élem át a mindennapokat a kis manómmal.
Hétvégén Zétivel és Kekével vásárolni voltunk. Vettünk egy cipit, ahogy Zéti mondja, mert már egy szandija van a kis tücsöknek, a többit mind kinőtte. A müller-ben talált magának egy lö-bag-ot (Löffelbagger - kanalas markoló), ami nélkül nem lehetett kijönni az áruházból. Szerencsére nem csinált nagy cirkuszt sehol, ügyesen bevásároltunk és rohantunk haza. Mondanom sem kell, hogy épp csak egy darabig játszott az új szerzeménnyel. Mindig megfogadom, hogy nem veszek neki semmit - már rég kapott tőlem valamit - mert mindig olyannal játszik, amivel a nagyok is dolgoznak.
Kedden voltunk doktor néninél. Szerencsére kedden csak 10-kor kezdem a napot, így elmentem édesapával és a fiával. Nem tudom milyen oltást kapott már megint, de azt ügyesen átvészeltük, épp csak egyet szisszent, aztán ment minden a maga útján tovább. Zéti 19 hónaposan 87 cm és 12,9 kg. Nagy legény, és nekem a legszebb, legokosabb.
Imádni való, hogy ennyit beszél, mindent megért, hogy egyre tündéribb. Most a nagy hőségben egyre többet volt pelenka nélkül, egyszer így kakilt is, meglátta, üvöltött, annyira félt. Most mielőtt tele lenne a pelust, szól, hogy bekaka, többször is meg kell nézni mire tényleg tele lenne. Van, hogy már csak akkor szól, amikor már megvolt a nagy meló. Így legalább nem kell, oly gyakran nézni, hisz szól, hogy peluscsere.
Vasárnap este lefekvéshez készülődtünk, Zétivel az ágyon beszélgettünk, rajtam még félig rám dobva a törülköző. Egyszer csak felemelte, alá nézett és nekem szegezte a kérdést: "Hóó tette?" Először bután, nem értve mit akar, visszakérdeztem, hogy mit keres, mire érkezett a válasz: "Kukika, hóó tette?" Könnyesre nevettem magam, és próbáltam megértetni vele, hogy Papanak (édesapa) van olyan, nekem nincs. Édesapa is megérkezett a fürdésből, odarohant és megkereste, akkor félig megnyugodva tovább léptünk és kezdődhetett az esti könyvolvasás.
Én álmomban sem gondoltam, hogy ilyen korán érdekli őket a dolog. Azt hittem a nemiség felfedezése az oviskor elejére tehető. Lehet, hogy megint elő kellene venni a szakirodalmat, hogy ne nézzek bambán, amikor fiam rohamos fejlődését szemlélem.
Imádja Zéti anyuméknál a szomszéd kislány . Él hal Zitáért. Vasárnap reggel felébredt és megkérdezte, hogy Zita?. Ha együtt játszanak puszilgatja őt, rohan utána, beszélget vele, utánozza, egyszóval imád vele játszani. Nem úgy Zita bátyja. Valamelyik este, be szeretett volna menni Zéti hozzájuk az udvarba, amikor már majdnem bent volt, megérkezett András, kitessékelte a kis nyuszit és már be is zárult az ajtó Zéti orra előtt. Szegényt úgy sajnáltam, majd megszakadt a szívem. Én nem tudom, hogy fogok a hasonló helyzetekkel a későbbiekben megbarátkozni, zöld ágra vergődni. Zéti kétségbeesve sírt, Kekével próbáltunk elvonni a figyelmét, de csak azt mondogatta, hogy "becsuk, becsuk".
Rengeteg magyar mondókát mond Zéti most már, szinte mindet teljesen egyedül:
Boci, boci, taka, se pü le se faka oda megyünk akki, ahol tejet kapcsi
Megy a gőzős, ...
Hinta paint, ...

és persze a szavak száma is egyre nő: bekapcs, hempi (hempereg), windel (pelus), wind (szél), hinta paint, még, tébé, vijá (vigyázz), gágá, gatya, jabda (eddig szépen mondta a l betűt, bezzeg most olyan j lett belőle), mos, dinne, moto, matyak macat (maszat), müde, jiba (liba), elment, jó bá (Józsi bácsi), icipici, putak (ez a kedvenc szavam, ugyanis ez a kupak), arbeiten, hallo, csá, ház, kacsa, lö(ffel)bag(ger).

Közben a ház is szépen halad, tető alatt, az összes válaszfal a helyén, alsó szint villanyszerelése majdnem kész, ablakok holnap a helyére kerülnek. Szeptember elején kezdik a fűtést, vízet.

Nagyon várom ezt a négy nap pihenőt. Ha minden jól megy látogatókat kapunk. Pénteken nagy szeretett várjuk Zselykét hozzánk.