2009. június 23., kedd

És még mindig trakto(r) ...

... pedig már azt hittem elmúlt a nagy trakto láz. De nem.
Ráadás a hétvégén a Kinderkanal honlapját nézegettem Zétivel az ölemben az interneten. Mit szúrt ki magának a kezdőoldalon legelőször: den kleinen roten traktor in der Ecke=a legkisebb képet az oldal legsarkában, a kis piros traktort. Egyre mondogatta az ő kedvenc szavacskáját és eltelt pár perc mire ráleltem a járműre. Megnéztünk, hogy mit is rejt a figura. Egy kis ismertetőt a KiKa mesefilmjéből. Gondoltam egyet és rákerestem a youtube-n. Lám csodát, találtam is részeket. Zéti soha nem néz tévét, egyrészt mert mi sem nézünk, másrészt mert annyira nem is köti le őt. Na de most! Egyfolytában nézné. Legjobban a kezdődal tetszik neki. Arra aztán még táncolni is lehet, sőt a kedvenc szavát most már az énekben is egyre ismételgeti. De hogy emlékezzünk is rá, itt egy rész a TRAKTO(R)ból:




Bevallom őszintén, hogy nekem is tetszik. Szívesen ücsörgök Zétivel az ölemben a gép előtt és élvezem a mesét.

Na aztán ma elmentek édesapával és Kekével bevásárolni. Meglátta a kis piros traktort életnagyságban. Rápattant és le sem szállt róla. A fiúk szorgalmasan tolták a kisembert végig a tescon. Zéti csak kiabált hangosan, hogy TRAKTO, TRAKTO, és közben meg megsimogatta az új szerzeményét, mert ugye (annak ellenére, hogy péntektől le lesz értékelve) a járgány nélkül nem lehetett haza jönni.
















Vajon mi lesz ebből
a gyerekből?

2009. június 17., szerda

Szavak sokasága

Az én kis tündérem egész nap beszél. El sem hiszem, hogy ezeket a szavakat már mondja: flugzeug (úgy hangzik mint plugzug), bitte, danke, béta, aztán béka, Kette, keberem a kását, sütöm a pogácsát, csavar, ugorj a dunába ... és persze mindemellett megy a halandzsa nyelv is.

Ikladról haza érkezvén vettük észre, hogy nincs nálunk a tápszer. Édesapa igen buzgón csinált Zétinek tejet vízzel higítva. Mondanom sem kell, hogy kiköpte, megpóbálkoztunk a kakaóval, de ezzel sem jártunk sikerrel. A kakaóból kakkó lett.

Zéti elkezdett verekedni. Még mindig nehezem kezelem. Sokszor attól függ a reakcióm, hogy milyen a hangulatom. Tudom, hogy nem jó ez így, de majd összeszokunk.

Rengeteget dobál. Teljesen azt hittem elmaradt ez a korszak. De nem úszom meg, csak kicsit később jött, mint ahogy a könyvek írják. Nem olyan vészes. A verekedést nehezebben viselem.

Nagyiéknál valamelyik reggel felébredt, kimászott az ágyból és szeretett volna az ajtón kimenni, de nem tudott, csak úgy dörömbölt és kiabált "be, be, be".

2009. június 12., péntek

Az én okos kis nyuszim

Tegnap, gondoltam én, hogy az egész napot Zétivel töltöm. Mégsem sikerült. Tanítottam. Intéztem a dolgaimat, így csak fél napot voltam a fiammal. Ráaadás ez csak egyre rosszabb lesz.
Nagyon okos az én fiam, de gondolom ezzel minden szülő így van. Sokat beszél és mindent elles. Ha nagyi mosogat, akkor húzza a mosogatóhoz a széket, felmászik rá és egyfolytában azt mondogatja, hogy mosogat. Ilyenkor a nagyi kezébe adja a szivacsot és együtt mosogatják a tányérokat.

Napközben szólt a telefon. Mindig figyelmeztet, ha hallja, hogy csörög. Felvettem a kagylót, Zéti elrohant a nappaliba. Egy pár perc múlva a nagy csendre lettem figyelmes. Szóltam anyukám barátnőjének, hogy tartsa egy kicsit, mert Zéti után kell néznem. Átrohantam a nappaliba, és mit látok? Zéti a kezében a telefonnal, hallgatja a beszélgetést. Azt hittem eldobom az agyam. A telefonba nem szólt bele, de végighallgatta a dumcsizást.
Lemásol mindent. Ezt a nap folyamán még egyszer megtapasztaltam.

Déli alvása után evett egy joghurtot, mostanában valahogy leszokott róla, elindultunk édesapához a házhoz. Zéti belevetette magát a munkába. Serényen segített (édesapát feltartani) ott, ahol tudott. A szögtelenítés, kalapalás nagyon bejött neki. Forgatta a léceket, tette, igazította, szinte lemásolta édesapa mozdulatait. Nem is lehetett kizökkenteni és elvonni a figyelmét.

Délután a másodszori bekakilás után a kádban kötött ki az én kis nyuszim. Megtörölgettem őt. Míg helyére tettem a törölközőt, Zéti felmászott az ágyra, négykézlábra ereszkedett és elkezdett pisilni. A nagyi új ágya ...!!! Megzavartam a dolgában szegény, akkor lemászott az ágyról, széttette a lábát és folytatta kisdolgát. A nagyi új szőnyege ... !!! Igyekeztem egy törülközőt a lába közé bedugni, de Zéti ilyenkor mindig hátrált. Azt nem mondom, hogy az egész szobát körbepisilte, de majdnem. Nem győztem kimosni a dolgokat, és persze ebből a nagyinak nem árulunk el semmit.

16 fogunk van. Én nem tudom, mi történt, de nőnek mint a gomba. Egy hete vettem észre a felső plusz négy fogát. Erre nem telik el még hét nap sem és már ki is bújt mindkét alsó szemfoga is. Nagyon turbóra kapcsoltak ... és ehhez képest nem vesszük igazán észre. Talán az útóbbi két három napban rosszabbul alszik mint szokott, de ez sem olyan vészes.
Már rég volt, hogy álmából sírva ébred, de két napja a délutáni alvásból is felriadt és sírt. Ilyenkor nem tudom eldönteni, hogy a hasa vagy a foga fáj. Erre itt a magyarázat. A foga kínozta.

Imádja a újonnan kapott könyveket: Trakto(r), trakto(r), kam(ion), kam(ion), a(u)ta(ó),
a(u)ta(ó), Müll(auto) - kukás autó. Mostanában már nem ül az ölembe, szereti maga a kezébe fogni a könyveket (bu(ch), kony(v), kinyújtja a lábát, ráteszi és lapozgatja. Lehet, hogy már írtam, mert régebben lepődtem meg rajta, hogy mennyire tudja, ha a könyv a feje tetején áll. Olyankor mindig a helyes irányba fordítja és olvas.

Tegnap a nagyival vettünk Zétinek egy triciklit. Már nem sok kell, hogy egyedül is tudja hajtani. A motorral már nagyon ügyesen megy, de azt is csak a lejtőn lefelé, csak úgy rohanhat mellette az ember. Felfelé a telekre nem akar vele motorozni, akkor sokat kell lábbal dolgozni. Az én kis lustaságom ... Az új triciklit nagyon megnézte, felült rá, le sem akart szállni róla. Olyan igazi nagyfiú már!

2009. június 9., kedd

Lagzi és az elmúlt pár hét

Egy hétig állt a bál itthon. A lagzizást hétfőn kezdtük és hétfőn fejeztük be. Mára már talán minden visszaállt a régi kerékvágásba.
Zéti élvezte a nyüzsgést maga körül. Jöttek mentek az emberek. Talán most egy kicsit barátkozósabb is lett és az idegenektől sem fél annyira, mint ezelőtt.

Keke lagzija nagyon szépre sikeredett. A polgári esküvőben Zéti is kivette a részét. Mikor helyet foglalt az ifjú pár Zéti ahogy csak tudott elkezdett kiabálni, hogy KEKE, KEKE, KEKE. Így aztán hogy ne zavarjuk a szertartást, Zéti kinn várta meg az esküvő végét. A templomba már be sem vittük, félvén hogy ismét magához ragadja a főszerepet.
A templomi szertartás után is megtalálta a maga is szórakozását. A szomszédból kért rizst ő is örömmel szórta volna ... de csak belemarkolt a zacskóba, elengedni, feldobni nem akarta. Aztán amikor kedve volt, rám szórta az egészet.
Ráadásul nagyon tetszett neki a menyasszony szoknyája alatt nézelődni. Amikor az uszályt visszakapcsoltam, ő is ott téblábolt körülöttem és mindenképp látni akarta, hogy mi van az anyag alatt.
Délután aludt még egyet, és vacsorára érkezett ismét közénk. Táncoltunk, szaladgáltunk és jót ettünk. Egy perc nyugta nem volt. A nagy nyüzsgés magával ragadta.
Este anyósommal szundikált és reggel hatig fel sem kelt. Ez nekünk nem volt annyira buli, mert 5-kor estünk be az ágyba. Zéti jött ment a szobában, játékokat hozta vitte, fel az ágyra, le az ágyról. Egyszer csak arra ébredtünk, hogy túl nagy a csend. Zéti befészkelte magát édesapa mellé, fejét a karjára tette, kezével a kamionját fogta és fél 12-ig aludtunk tovább. Nagyon hálásak voltunk érte!

Az elmúlt pár hétben nagyon sokat tanult: egyedül motorozik a Pásztóról hozott kis motoron, megmutatja, hogy hol van a kaka, énekeli velem a dalokat (a vastagon szedett dolgokat énekeli a megfelelő időben):
Summ, summ, summ, Bienchen summ herum,
Ei wir tun dir nichts zu leide,
flieg nur raus in Wald und Heide,
Summ, summ, summ, Bienchen summ herum.

Sőt ha magnót hallgatunk, akkor is szokott dolgokat előre énekelni. Olyankor mindig meglepődöm, és büszke vagyok milyen ügyes az én fiam.

Már közöl velünk mindent, most zenét szeretnék hallgatni dib dib dib, most táncoljunk, csettinget az ujjával... Egyszerűen élvezem, hogy ilyen kommunikatív a kis manó.
Szól, ha epert akar enni: epe, epe. Ilyenkor nincs mese, indulni kell.

Keke lagzijára vett két inget nem akarta felvenni. Ezt meg is mondta kerek perec NEM és húzta le magáról. Igen csak sokáig kellett bohóckodnom neki, hogy elfelejtse mit adtam rá. Ilyet azelőtt még nem csinált, bár még sosem volt rajta ing meg nyakkendő.

Megint rendeltem könyveket Zétinek. A könyvek témája a különböző járművek és legfőképp a traktor. Él hal a traktorért. Minden ami autó és traktor és markoló jöhet. Kiíváncsi vagyok mit fog hozzájuk szólni.

Mostanában nagyon meg szokta szeretgetni Keke nagy plüss kutyáját. Sőt kéri elalvás előtt is, hogy a kutyus is odabújjon hozzánk. Átöleli a nyakát és így alszik el.

Már van 14 fogacskája Zétinek. Nem tudom, mikor bújt ki a szemfog és a melletti rágófogak. Egyszer csak belenéztem a szájába és már ott voltak. Tudtam, hogy jönnek, mert a cumit sokat rágta oldalt és a feneke is piros volt. De hogy egyszerre négy is előbukkan, arra nem számítottam.

Édesapa múlt hét kedd óta hivatalosan is gyed-en van. Én járok ezután dolgozni. Még nem tudom, hogy hogyan fogom bírni, majd július elejétől indul be a nagyüzem. Félek egy kicsit. Szerettem otthon lenni és Zétizni. Mi lesz most velem??? Sok a kétely ...

Zéti csudajó mondatai

"Anyukád, gyere a fiadért, mert fáradt!"
"Ne told ide azt a széket! - Pedig ide hozom!"
"Nem kapsz el, Papa nem kapsz el!"
"Az valami!!" (Mi ez? helyett)
"A kutya fáját!"
"Miért nem alszol még?"
"Papa vegyél fel, fáj a derekam, már sokat sétáltam (kb 20 métert)!"
"Aki nem bújt, aki nem megy ki" (19.07.2010)
Mami, csináljál ide hidat! (azaz ölelj meg! 24.07.2010)
Bimbócskám, jöjjél csak ide! (14.08.2010)
Van egy ötletem, együnk csokoládét (15.08.2010)
Zselyke a pelusos (bölcsi)ba fog járni! (13.08.2010)